Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Katalónia bemutatása szöveges formátumban

2013.05.31

Localització de la CA de Catalunya.png

Katalónia címere
Katalónia címere

Katalónia zászlaja
Katalónia zászlaja

Közigazgatás
Ország: Spanyolország
Tartományai: Barcelona provincia, Girona provincia, Lleida provincia Tarragona provincia
Székhely: Barcelona
Elnök: Artur Mas i Gavarró
Népesség
Teljes népesség: 7134697 fő +/-
Népsűrűség: 191 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület: 32 114 km²
Időzóna: CET, UTC+1

honlap: www.gencat.cat

Katalónia (katalánul Catalunya, spanyolul Cataluña) Spanyolország egyik autonóm közössége az ország északkeleti részén. Északon Andorra és Franciaország, délen Valencia, keleten a Földközi-tenger, nyugaton Aragónia határolja.

Földrajz:
Domborzat:

Északon a Pireneusok (kat. els Pirineus, sp. Pirineos Catalanes) láncai fekszenek a déli irányból hozzá kapcsolódó előpireneusi (kat. Prepirineus, sp. Prepirineos) vidékekkel, míg a tengerparttal párhuzamosan a Katalóniai-hegység (kat. Serralades Costaneres Catalanes, sp. Cordillera Costera Catalana) vonulatai húzódnak: a Parti-hegylánc (kat. Serralada Litoral, sp. Cordillera Litoral), és nyugatabbra a Prelitoriális-hegylánc (kat. Serralada Prelitoral, sp. Cordillera Prelitorial). A Katalóniai-hegység legmagasabb hegye a Montseny (1720 m) és a Montserrat (1235/1236 m).

Vízrajz:
Folyói:
A legnagyobb folyók az Ebro (kat. Ebre), a Llobregat és a Segre. Kisebbek a Tet, a Fluvià, a Ter, a Foix, a Francolí, a Gaià, a Noguera Pallaresa, a Noguera Ribagorçana és a Valira.
Tavai:
Banyolesi - tó, Cavallers, Certascans, Closell, Gola, Llauset, Llebreta, Llong, Mangades, Monges, Montcortes, Mort, Naorte, Negre, Ratera, Romedo, Sant Gerber, Sant Maurici.

Állat- és növényvilága:
Természetvédelmi területei:
Az autonóm közösségben a Katalán Kormány által létrehozott "Consell de Protecció de la Natura" intézménye felel a természetvédelmi területekért. 2009-ben egyetlen nemzeti park és tizenegy természeti park található a közösség területén.
Védelem alatt álló parkjai:
-Aigües Tortes és Sant Maurici Nemzeti Park (Parc Nacional de Aigües Tortes i Estany de Sant Maurici)
-Serra de la Marina Természeti Park (Parc de la Serra de la Marina)
-Garraf Természeti Park (Parc Natural del Massif del Garraf)
-Cadí-Moixeró Természeti Park (Parc Natural del Cadí-Moixeró)
-Montserrat Természeti Park (Parc Natural de la Muntanya de Montserrat)
-Montseny Természeti Park (Parc Natural del Montseny)
-Sant Llorenç del Munt és la Serra de l'Obac Természeti Park (Parc Natural de Sant Llorenç del Munt i la Serra de l'Obac)
-Aiguamolls de L'Empordà Természeti Park (Parc Natural Aiguamolls de L'Empordà)
-Ebro-delta Természeti Park (Parc Natural del Delta de l'Ebre)
-Garrotxa Vulkáni Körzet Természeti Park (Parc Natural de la Zona Volcànica de la Garrotxa)
-Llobregat-delta Természetvédelmi Terület (Reserves Naturals del Delta del Llobregat)...

Történelem:
-A mai Katalónia területén 80 000 éves leletek tanúskodnak az ember megjelenéséről.
-i. e. V. évezred: pásztorkodó és földművelő népek éltek itt (ld. montserrati kerámiák).
-i. e. 7. század: görög települések a parton, Roses és Empúries.
-i. e. 6. század: Afrika felől ibérek érkeztek és keveredtek az őslakosokkal.
-i. e. 3. század: főníciai és pun hódítók jelentek meg területén, Hamilcar Barcas települést alapított Barcino néven.
-Görög kereskedők hívták be a rómaiakat, Hispania Tarraconensis néven a rómaiak ibériai birtokainak központja, fővárosuk Tárraco (ma Tarragona). Gazdasági és társadalmi fellendülés következett be. Szír, zsidó és arab kereskedők érkeztek.
-415-ben Ataulf király vezetésével gótok telepedtek le, megalapították Gothalaniát (Katalónia), kilenc püspökség alakult ki.
-710-718 között Tarif Ibn Malik vezetésével elfoglalták az arabok.
-801-ben: a nyugati mórok és gótok kiűzése, Katalónia a Frank Birodalom részévé vált.
-847-ben Szőrös Wilfred gróf szabadította fel a frank uralom alól, megalapítja a Barcelonai Grófságot.
-IV. Ramon Berengár (1113–1162) Barcelona grófja (1131–1162) 1137-ben feleségül vette Petronila aragóniai királynőt (1135–1174). Ezzel Aragónia hercege lett (1137–1162), és Katalóniát egyesítette Aragóniával. Leszármazottaik, a Aragónia-Barcelonai ház további királyai: II. Alfonz, II. Péter, I. Jakab (felesége Árpád-házi Jolán, II. András magyar király leánya). Aragónia uralkodói a Földközi-tengeren terjeszkedtek, Szicília, Szardínia, Korzika elfoglalása.
-1412-ben kasztíliai I. Ferdinánd került trónra és szembeszegült a katalán hagyományokkal.
-1479-ben Katalónia Kasztíliához kapcsolódott megőrizve nyelvét és alkotmányát.
-1640–1652 között IV. Fülöp katonaság felállítását rendelte el franciaországi háborúihoz és súlyos adókkal sújtotta a népet. Lázadás tört ki, de a király leverte.
-1652-ben francia kézre került, majd 1659-ben elvesztette a Pireneusoktól északra eső területeit. Roselló, Conflent, Vallespir, Cerdanya Franciaország része lett.
-1714-ben V. Fülöp csapatai foglalták el. Betiltották a nyelvet, kitelepítették az egyetemet.
-Katalónia a Napóleon császár elleni függetlenségi háború idején egyesült végérvényesen Spanyolországgal.
-A 19. században létrejött az ipari burzsoázia. A vasútvonalak építése, az építkezések korszaka jött el.
-1939-ben Francisco Franco csapatai elfoglalták a katalán fővárost.
-1977 óta újra működhet Barcelonában a Katalán Kormány (Generalitat de Catalunya), melynek első elnöke Josep Tarradellas volt.

Közigazgatás:
Spanyolország más vidékeihez hasonlóan Katalónia is tartományokra (provincias) oszlik, ezek közigazgatási és önkormányzati funkciói azonban napjainkra szinte teljesen megszűntek. A 2006. évi autonómia-statútum alapján Katalóniában a területi beosztás alapját a mintegy 950 község (municipios / municipis) és a nyolc megye (vegueria / regiò) képezik. Ezeken kívül községek feletti önkormányzati egységek is léteznek, a 41 járás (comarcas / comarques).

Tartományok:
Katalóniát 4 tartományra (provincias) osztják:
-Barcelona tartomány – székhelye: Barcelona, területe: 7 733 km²
-Tarragona tartomány – székhelye: Tarragona, területe: 6 283 km²
-Lleida tartomány (sp.: Lérida) – székhelye: Lleida, területe: 12 028 km²
-Girona tartomány (sp.: Gerona) – székhelye: Girona, területe: 5 886 km²

Megyék:
A nyolc megye (sp. veguerias / regiones) a 2006. évi autonómia-statútum (Estatut d'Autonomia de Catalunya de 2006) alapján jön létre és tanácsaik átveszik a tartományi tanácsok helyét. Ettől kezdve tehát a megyék képezik a területi önkormányzati egységeket.

Járások:
A községeket az alábbi 41 járásba (sp.: "comarcas", kat.:comarques) szervezték (1936/1988):

Katalónia járásai

Hivatalos (katalán) név

Spanyol név

Lakosság

Terület (km²)

Székhely

Alt Camp

-

33.635

544,7

Valls

Alt Empordà

Alto Ampurdán

99.321

1.342,4

Figueres

Alt Penedès

Alto Penedés

80.976

592,4

Vilafranca del Penedès

Alt Urgell

Alto Urgel

19.105

1.446,9

Seu d'Urgell

Alta Ribagorça

Alta Ribagorza

3.477

426,8

Pont de Suert

Anoia

-

93.529

866,6

Igualada

Bages

-

155.112

1.295,2

Manresa

Baix Camp

-

145.675

695,3

Reus

Baix Ebre

Bajo Ebro

66.369

987,9

Tortosa

Baix Empordà

Bajo Ampurdán

102.566

700,5

La Bisbal

Baix Llobregat

Bajo Llobregat

692.892

486,5

Sant Feliu de Llobregat

Baix Penedès

Bajo Penedés

61.256

295,5

El Vendrell

Baixa Cerdanya

Baja Cerdaña

14.158

546,4

Puigcerdà

Barcelonès

Barcelonés

2.093.670

143,1

Barcelona

Berguedà

Berguedá

37.995

1.182,5

Berga

Conca de Barberà

Cuenca de Barberá

18.766

648,9

Montblanc

Garraf

-

108.194

592,4

Vilanova i la Geltrú

Garrigues

Garrigas

18.999

799,7

Borges Blanques

Garrotxa

Garrocha

47.747

592,4

Olot

Gironès

Gironés

136.543

575,5

Girona

Maresme

-

356.545

396,9

Mataró

Montsià

Montsiá

57.550

708,7

Amposta

Noguera

-

34.744

1.733,0

Balaguer

Osona

-

129.543

1.263,8

Vic

Pallars Jussà

Pallars Jussá

12.057

1.290,0

Tremp

Pallars Sobirà

Pallars Sobirá

6.174

1.355,2

Sort

Pla de l'Estany

-

24.347

262,7

Banyoles

Pla d'Urgell

Plana de Urgell

29.723

304,5

Mollerussa

Priorat

Priorato

9.196

496,2

Falset

Ribera d'Ebre

Ribera de Ebro

21.656

825,3

Mora d'Ebre

Ripollès

Ripollés

25.744

958,7

Ripoll

Segarra

-

18.497

721,2

Cervera

Segrià

Segriá

166.090

1.393,7

Lleida

Selva

-

117.393

995,5

Santa Coloma de Farners

Solsonès

Solsonés

11.466

998,6

Solsona

Tarragonès

Tarragonés

181.374

317,1

Tarragona

Terra Alta

-

12.196

740,0

Gandesa

Urgell

Urgel

31.026

586,2

Tàrrega

Vall d'Aran

Valle de Arán

7.691

620,5

Vielha

Vallès Occidental

Vallés Occidental

736.682

580,7

Sabadell i Terrassa

Vallès Oriental

Vallés Oriental

321.431

851,9

Granollers


Községek:

Katalóniában, Spanyolország más részeihez hasonlóan nincs különbség a városi és a falusi jellegű települések jogállása között. A katalóniai községek (municipis / sp. municipios) száma 2005-ben 946 volt, ebből 502 lakóinak száma nem érte el az 1000 főt. 59 település lakossága több mint 20 000 fő, ezeken a településeken él a Katalóniában lakók 70%-a. Helységek a tartományok szerint:
-Barcelona tartomány – 310 település. Például: Arenys de Mar, Argentona, Badalona, Berga, Calella, Canet de Mar, L'Hospitalet de Llobregat, Igualada, Lloret de Mar, Malgrat de Mar, Masnou, Mataró, Pineda de Mar, Cerdanyola del Vallès, Sitges, Vic …
-Tarragona tartomány – 183 település. Például: Cambrils, Deltebre, La Galera, Reus…
-Lleida tartomány – 230 település. Például: Balaguer, Bellver de Cerdanya, La Seu d'Urgell…
-Girona tartomány – 221 település. Például: Banyoles, Besalú, Blanes, La Bisbal d'Empordà, Lloret de Mar, Olot, Palamòs, Puigcerdà, Ripoll, Roses, Tossa de Mar...

Politika:
Katalónia elnökei (19.-20. században):
-Francesc Macià i Llussà (ERC) 1932-1933
-Lluís Companys i Jover (ERC) 1933-1940
-Josep Irla i Bosch (ERC) 1940-1954
-Josep Tarradellas i Joan (ERC) 1954-1980
-Jordi Pujol i Soley (CiU) 1980-2003
-Pasqual Maragall i Mira (PSC) 2003

Népesség:
Nyelvek megoszlása és használata:

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: [kə.tə'la] vagy [ka.ta'la]) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben.

Katalónia nyelvhasználata:

Mely nyelvekkel azonosítják magukat a katalánok? (2003)

 

Anyanyelv

Saját nyelv

Általában használt nyelv

Katalán

40,4%

48,8%

50,1%

Kasztíliai

53,5%

44,3%

44,1%

Mindkét nyelv (katalán és kasztíliai)

2,8%

5,2%

4,7%

Aráni

0,1%

0,0%

0,0%

Más nyelvek

3,2%

1,7%

1,1%


A katalán nyelv ismerete Katalóniában:

A katalán nyelv ismerete Katalóniában (2001)

Az ismeret foka

Lakosság

Százalék

Érti a nyelvet

5.872.202

94,5%

Beszéli a nyelvet

4.630.640

74,5%

Olvas katalánul

4.621.404 74,4%

Ír katalánul

3.093.223

49,8%

2 éves kor feletti teljes lakosság

6.215.281

 

Kultúra:
Tudomány:

A tudományos és technológiai beruházás volt Katalónia fejlődésének egyik legfontosabb pillére. A legismertebb katalán tudósok közt érdemes megemlíteni: Narcís Monturiolt, a tengeralattjáró feltalálóját, José Comas i Solá csillagászt, Eduard Fontserè klimatológust és Joan Oró biokémikust.

Építészet:
-Antonio Gaudí i Cornet (1852-1926)
-Lluís Domènech i Montaner (1850-1923)
-Josep Puig i Cadafalch (1867-1953)
-Josep Lluís Sert i López (1902-1983)

Ünnepek, szokások:
Katalónia ünnepnapjai:
-április 23., Sant Jordí napja: Sárkányölő Szent György Katalónia patrónusa. Hivatalosan munkanap. E napon egy szál rózsát és egy könyvet ajándékoznak. Megfelel a Valentin nap hagyományának.
-június 24., San Juan napja: Hivatalosan ünnepnap, nem munkanap. Hagyomány szerint megelőző éjszaka zajlik az ünnepelés petárdákkal és tűzijátékokkal, mivel ez az év legrövidebb éjjele, a nyár kezdete.
-szeptember 11., Katalónia nemzeti ünnepe: Nem munkanap. Barcelona elestére emlékeznek e napon. 1714. szeptember 14-én V. Fülöp spanyol király csapatai elfoglalták a katalán fővárost, betiltotta a katalán intézményeket. 1980-ban a Katalán Parlament ünnepnappá nyilvánította szeptember 11-ét.

Gazdaság:
A terület hagyományosan ipari jellegű, de meghatározó jelentőségű vált a turizmus is.

Ipar:
Vezető ágazatok: acélgyártás, textilipar, vegyipar, élelmiszeripar.
Katalónia iparában kiemelkedő szerepet játszik a gépkocsigyártás 1950. május 9-én megalakult 600 millió peseta alaptőkével a Sociedad Española de Automóviles de Turismo S.A., a SEAT, mely jelenleg a Volkswagen csoport tagja.

Idegenforgalom:
Üdülőturizmus a tengerparton:
-A Costa Brava üdülőhelyei: Llançà, Port de la Selva, Cadaqués, Roses, l'Estartit, Begur, Palafrugell, Palamós, Sant Antoni de Calonge, Platja d'Aro, S'Agaró, Sant Feliu de Guíxols, Tossa de Mar, Lloret de Mar, Blanes.
-A Costa Maresme / Costa del Maresme üdülőhelyei: Malgrat de Mar, Santa Susanna, Pineda de Mar, Calella, Sant Pol de Mar.
-A Costa Dorada üdülőhelyei: Torredembarra, Sitges, Salou, Cambrils, l'Ampolla, Sant Carles de la Ràpita, Miami Platja
Téli aktív turizmus a Pireneusokban és az Előpireneusok vidékén: 18 síparadicsoma Boí-Taüll (Alta Ribagorça), Salardú, Vielha és Mijaran, Vaqueira (Vall d'Aran), La Molina, la Masella, Lles i Arànser (Cerdanya), Superespot i Port Ainé (Pallars Sobirà), Rasos de Peguera, Pal (Berguedà), Port del Comte (Solsonès) és Núria (Ripollès).

Katalónia UNESCO Világöröksége:
-Antoni Gaudí épületei: a Güell park (Parc Güell), Barcelona, a Güell-palota (Palau Güell), Barcelona, a Casa Milà, Barcelona, a Casa Batlló, Barcelona, a Casa Vicens, Barcelona, a Sagrada Família egy részlete, Barcelona, a Güell-kripta, Santa Coloma de Cervelló,
-Lluís Doménech i Montaner épületei: A Katalán Zene Palotája (Palau de la Música Catalana), és a Szent Kereszt és Szent Pál Kórház (Hospital de Sant Pau), Barcelona,
Poblet-kolostor (Monasteri de Santa María de Poblet)
Tárraco archeológiai területe (Conjunt arqueològic de Tárraco), Tarragona.

Közlekedés:
Repülőterek:

-Aeroport Internacional de El Prat - El Prat Nemzetközi Repülőtér (Barcelona repülőtere, Spanyolország második legnagyobb reptere) a T1 illetve T2 terminállal (2009.06.)
-Aeroport de Girona-Costa Brava - Girona-Costa Brava Repülőtér, nemzetközi jellegű.
-Aeroport de Reus - Reusi Repülőtér, nemzetközi jellegű.
-Aeroport de Sabadell - Sabadelli Repülőtér.
-Aeroport de Lleida-Alguaire - Lleidai Repülőtér (2007-2009)

Kikötők:
-Katalónia két legfontosabb kikötővárosa Barcelona és Tarragona. Emellett számos kisebb személyforgalmi, halász- és sportkikötő sorakozik a tengerparton.

Sport:
Jelentős sportesemények:

-1992.: XXV. Nyári Olimpiai Játékok (Barcelona)
-1982.: 1982-es labdarúgó-világbajnokság (Barcelona, részben)

Minden esztendőben:
-Forma-1 spanyol nagydíj (kat. Gran Premi d'Espanya de Fórmula 1, sp. Gran Premio de España de Fórmula 1) (Montmeló)
-MotoGP - Gyorsaságimotoros-világbajnokság katalán nagydíj (sp. Gran Premio de Cataluña de MotoGP) (Montmeló)
-Rally Costa Brava (Lloret de Mar).

Sportklubok:
-FC Barcelona vagy Fútbol Club Barcelona (Barcelona) - Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.
-RCD Espanyol (Barcelona) - Az Espanyolt 1900. október 28-án alapította Ángel Rodríguez, a barcelonai egyetem építészmérnök hallgatója. A spanyol labdarúgás történetének 6. legeredményesebb csapata.

Sportlétesítmények:
-Forma-1 versenypálya (kat.Circuit de Catalunya, sp. Circuito de Cataluña de Montmeló, Montmeló)
-Camp Nou - FC Barcelona Stadion (kat.Camp Nou, vagy rövid nevén a Campo, Barcelona, Les Corts)
-Olimpiai Stadion (kat. Estadi Olimpic, sp. Estadio Olimpico - Barcelona, Montjuich)
-RCD Espanyol Stadion (kat. Estadi Nou del RCD Espanyol, Cornellà-El Prat, Barcelonés), épült: 2003-2009

Sportolók:
A futball katalán származású legendái és játékosai:
-Ricardo Zamora Martínez (1901-1978),
-José Samitier (1902-1972),
-Carles Puyol i Saforcada (1978),
-Xavier Hernández Creus (1980),
-Víctor Valdés Arribas (1982),
-Gerard Piqué (1987).