Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Barcelona bemutatása szöveges formátumban

2013.05.11

Barcelona címere:
Barcelona címere

Barcelona zászlaja:
Barcelona zászlaja

Ország: Spanyolország
Autonóm közösség: Katalónia
Tartomány: Barcelona
Megye: Barcelonès
Kerületei: 10
Irányítószám: 08001–08080
Körzethívószám: 93
Teljes népesség: 1 608 746 fő (2016)
Népsűrűség: 15764 fő/km²
Tengerszint feletti magasság: 12 m
Terület: 100,4 km²
Időzóna: CET, UTC+1


Barcelona (katalánul [bəɾsəˈɫonə], spanyolul [barθeˈlona]) város Észak-Spanyolországban, Katalónia fővárosa. A Földközi-tenger partján található, mintegy 120 km-re délre a Pireneusoktól és a francia határtól. Délen a Llobregat folyó, északon pedig a Besós (spanyolul; katalánul Besòs) folyó határolja. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemi város, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.
A lakosság száma 1 608 746 fő (2016). Barcelona a második legnépesebb spanyolországi város, valamint a tizenegyedik legnagyobb az Európai Unióban. A város népsűrűsége: 15873. Barcelona teljes területe 36 településből áll, melyeknek lakossága összesen 5 029 181 fő (2016-os adat). A város területe 636 km².
Barcelona különböző globális eseményeknek adott helyet, amik hozzájárultak a város alakulásához és nemzetközi kisugárzást adtak neki. A legjelentősebbek közé sorolható az 1888-ban megrendezett Univerzális Kiállítás, 1929-ben a Nemzetközi Kiállítás, az Olimpiai Játékok 1992 nyarán. A város otthont ad a Mediterrán Unió titkárságnak is.
Manapság Barcelona elismerten globális város kulturális, pénzügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi szempontból is. Itt van a Földközi-tenger egyik legfontosabb kikötője, fontos kommunikációs pont Spanyolország és Franciaország között az autópálya-kapcsolat és a nagy sebességű vasút közlekedése révén. 2010-ben Barcelona repülőterét mintegy 30 millió utas vette igénybe.

Fekvése:
A város Katalónia autonóm közösségben, Barcelona tartományban és Barcelonès járás területén, a Földközi-tenger partján fekszik. 160 km-re, a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. A Llobregat és Besòs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai-síkságon (Llano de Barcelona) található. A Katalóniai-hegységhez tartozó Parti-hegylánc vonulatai szegélyezik, délről a Garraf-hegység, nyugatról a Colserolla. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a város északi részén (532 m) és a Montjuic a nyugati, tenger felőli oldalon (213 m).

Éghajlata:
Barcelona egy mediterrán éghajlatú város, sajátosság, hogy északra található a Földközi-tenger. A tél rövid, viszonylag hűvös, januárban és februárban az átlagos hőmérséklet körülbelül 10 °C, a legmagasabb hőmérséklet általában 13 °C lehet ilyenkor. A nyár száraz, hosszú és meleg (de júliusban és augusztusban a napi maximum hőmérséklet ritkán haladja meg a 30 °C-ot, mivel a szél fúj a tenger felől a szárazföldre.
A fagy a város területén szinte soha nem fordul elő, a hó pedig nem gyakori jelenség.
A teljes éves csapadékmennyiség mintegy 600 mm. A legcsapadékosabb hónap az október, ekkor mintegy 96 mm eső esik. A legszárazabb hónap a július (27 mm) és a június (38 mm).

Népesség:
Barcelonában megközelítőleg 1,6 millió ember él, az agglomerációval együtt pedig 4.856.579 fő a város lakossága (2007-es adatok). A népsűrűség 15 739 fő négyzetkilométerenként. 2005-ben, a lakosság mintegy 14%-a bevándorló volt, többségük Marokkóból és Latin-Amerikából, különösen Ecuadorból, Peruból, Kolumbiából, Argentínából, a Dominikai Köztársaságból és Bolíviából származik. Az egyéb, említésre méltó nemzetiségiek a románok, az olaszok és a franciák. Az elmúlt években egyre több bevándorló érkezik az észak-európai országokból, mint például Angliából.

Nyelvek:
A hivatalos nyelv Barcelonában a katalán, emellett a spanyol alkotmányban szerepel a kasztíliai (vagy spanyol) is, mint hivatalos nyelv. A lakosok nagy része nem beszél idegen nyelveket.

Történelme:
A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, akik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.
I. e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthágói hadvezér alapította meg a mai helység elődjét, mely először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.
I. e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett - előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.
414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került s fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.
716-ban a mórok Al Hurr kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el.
801-ben Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette. 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi-tenger vezető kereskedővárosává vált.
A 16. században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.
1701–13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia Bourbon-házból származó V. Fülöp spanyol király csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztították.
1778-ban III. Károly király felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagy múltú barcelonai kikötő, a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században a város visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.
1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.
1931-ben kikiáltották az I. Spanyol Köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első Katalán Parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.
1975-ben, a diktatúra megszűnése után ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az autonóm tartomány székhelyévé pedig Barcelonát nevezték ki.
1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.
A régi barcelonai tallérok(régi pénznem) a középkorból származnak. Amikor 1329-ben először feltűnt az elrendezése ugyanolyan volt mint a mostaninak. A tallér négy részre oszlik , az első és negyedik részén San Jorge ezüst keresztje található. A második és harmadik része királyi szimbólummal díszített ami aranyból készült. Különböző változatokat is találhatunk egy, kettő, három vagy akár öt függőleges nemesfém rúddal kiegészítve.

Gazdaság:
Barcelona több évtizede jelentős kereskedelmi központ. Az ipar széles skálája megtalálható a városban, legfontosabb közülük a textilipar, a vegyipar, az autóipar valamint az elektronika és a gyógyszeripar.
Az elmúlt 20 évben számos gyár költözött a elővárosokban (agglomerációba), mint például Terrassába, Sabadellbe vagy Mataróba. Barcelona Spanyolország legnagyobb pénzügyi központja, ezzel a fővárost, Madridot megelőzve. Sok nemzetközi vállalat található a városban vagy a közelében, köztük említendő a Hewlett-Packard, a Bayer, az Air Products, a Sony, a Nestlé, az IBM, a Danone és a Citibank. Barcelona otthont ad a nagy vállalatoknak is, mint például a katalán La Caixa bank vagy a Chupa Chupsak.
Barcelona volt az egyik első ipari város Európában. A 18. század végén a textilgyártás még kismértékű volt, de a 19. századra fokozatosan bővült. Mára a textil-piac ma fontos része a gazdaságnak. Híres katalán márka az Armand Basi, Mango, Camper, Adolfo Dominguez és a Desigual en Costo.
A turizmus fontos bevételi forrás, ami 1992 óta rendkívüli mértékben megnövekedett. Manapság a városba mintegy 7 millió turista látogat évente (2010-es adat).
Barcelona a Földközi-tenger egyik legnagyobb és a legfontosabb kikötője, így számos tengerjáró hajó érkezik és indul a városba.

Közigazgatása:
Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre (distrito) osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azoknak a korábban független településeknek, melyeket a 19-20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket negyedekre (barrio) osztják.
- Ciutat Vella: Ez Barcelona történelmi központja. Magában foglalja a Gótikus negyedet (Barri Gotic), melyben sok látnivaló és műemlék található. A kerületben sok üzlet és étterem van, éjszakai élete pezsgő. További negyedek: El Raval, La Barceloneta, Barri de la Ribera.
- Eixample: Ebben a kerületben élnek a legtöbben. Utcái egyenesek, egymásra párhuzamosak - ezeken zajos a forgalom. A kerület tele van üzletekkel, éttermekkel, múzeumokkal és számos park is található itt. Sok modern épület is épült. A kerület egy kis részét "Gayxample"-nak nevezik, mert itt található a meleg vagy leszbikus bárok, szórakozóhelyek nagy része. Ezen kívül a környéken pezsgő az éjszakai élet, sok salsa bár van. Negyedek: Sant Antoni, Esquerra de l'Eixample, Dreta de l'Eixample, Barri de la Sagrada Família, Fort Pienc, Sant Anton.
- Sants-Montjuïc:. Ez a terület magában foglalja a híres Montjuic hegyet. A kerületben - annak ellenére, hogy nem annyira központi helyen van - található Spanyolország leghosszabb utcája (Carretera de Sants). Ezen kívül itt van a város legnagyobb vasúti pályaudvara, az "Estació de Sants". Negyedei: Poble Sec, La Marina, La Font de La Guatlla, La Bordeta, Hostafrancs, Sants, Badal.
- Les Corts: A helybeliek körében népszerű hely. Itt található az FC Barcelona stadionja, a Camp Nou. Negyedei: Les Corts, La Maternitat.
-Sarrià-Sant Gervasi: Ez a kerület az Avinguda Diagonal (Diagonal sugárút) "fölött" található. Itt elegáns apartmanok, házak, híres és drága éttermek találhatóak. A Pedralbes negyed hosszú idő óta a leggazdagabb kerület Barcelonában, ​​luxus villák és nagy családi házak épültek itt. Negyedei: Tres Torres, Sarrià, Vallvidrera, Bonanova, Pedralbes, Sant Gervasi, Putxet-Farró, Galvany.
- Gràcia: Régebben egy független falu volt, csak később csatlakoztatták Barcelonához. A kerület egy nagy labirintushoz hasonló: nagyon szűk utcái és terei vannak. Nem csak katalán családok élnek itt, hanem külföldi diákok, művészek, cigányok, arabok és még sokan mások. A kerületben pezsgő az éjszakai élet. Negyedei: Vallcarca, El Coll, La Salut, Gràcia, El Camp d'en Grassot.
- Horta-Guinardó: Ez a kerület messze van a központtól, hegyvidéki területen fekszik, ezért gyönyörű kilátás nyílik innen Barcelonára. Negyedei: Horta, El Carmel, La Teixonera, El Guinardó (Alt i Baix), La Clota, La Vall D'Hebron, Montbau.
- Nou Barris: (katalánul "új környékek") Ez szintén olyan kerület, ami elég messze van a központtól. Negyedei: Can Peguera, Porta, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Prosperitat, Vallbona, Verdum, Vilapicina, Roquetes, Trinitat Vella, Trinitat Nova, Torre Baró, Torre Llobeta, Turó de la Peira.
- Sant Andreu: Ez a kerület - annak ellenére, hogy nagyszabású építkezések történtek itt - megőrizte falusi jellegét. Negyedei: La Sagrera, Congrés, Trinitat Vella, Bon Pastor, Sant Andreu, Navas, Baró de Viver.
- Sant Martí: Ez a kerület tengernél található, az elmúlt 15 évben jelentősen átalakult a kinézete. Itt található az olimpiai falu is. Negyedei: Diagonal Mar, Fort Pius, San Martí de Provençals, Poble Nou, La Verneda, El Clot, Vila Olímpica del Poblenou.

Agglomeráció:
Barcelona agglomerációjában (spanyolul: Area Metropolitana) több mint 4.000.000 ember lakik. Ez arra utal, hogy a lakosság nagy része itt él. Négy sűrűn lakott területet lehet megkülönböztetni:
- Barcelonés: Barcelonából, Badalonából, L'Hospitaletből, Santa Colomából és Sant Adriaból áll. A lakosság ezen a területen 2.222.623 fő (2006).
- Vallès Occidental: a várostól nyugatra, a Tibidabo hegy mögött található. Ez a terület magában foglalja többek között Terrassát, Sabadellt, Rubít, Sant Cugatot, Barberàt és Cerdanyolat.
- Baix Llobregat: a várostól délnyugatra található, többek között a következőkből áll: Cornellà, Sant Boi, El Prat, Gavà, Sant Feliu, Esplugues, Castelldefels és Viladecans.
- El Maresme: a város északkeleti részénél található, többek között Mataróból, Alellaból, Tianaból, Premià de Marból és El Masnouból áll.

Látnivalók:
Eixample, Gràcia:
- Sagrada Família (kat. Temple Expiatori de la Sagrada Familia): 1882–2026 (?), a Szent Család temploma, Gaudí műve. Az UNESCO kulturális Világörökség része kriptája és a Születés kapuja.
- Passeig de Gràcia (sp. Paseo de Grácia):
-- Casa Milà: 1906–1910, Gaudí műve, a Világörökség része.
-- Casa Batlló: 1904–1906, Gaudí alkotta, a Világörökség része.
-- Casa Amattler: 1907, Josep Puig i Cadafalch alkotása.
- Plaça de Catalunya: Eusebi Arnau és Josep María Subirachs szobraival.
- A Katalán Zene Palotája (kat. Palau de la Música Catalana): modernista jellegű épület, a Világörökség része.

Ciutat Vella:
- Kikötő (kat. Port Vell): Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta sétánya.
- Ciudadela Park: az 1888–as Világkiállítás helyszíne, benne az Állatkert és a Zoológiai Múzeum.
- Ramblák (kat. Les Rambles, sp. Las Ramblas):
-- A Plaça Reial klasszicista jellegű árkádos tér, mely a Ramblákról nyílik a Három Grácia-szökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival.
-- Az Operaház (kat. Gran Teatre del Liceu): 1848-ban épült, 3500 fős befogadóképességű színházi épület.
-- A Perui Alkirálynő Palotája (kat. Palau Virreina): barokk polgári épület, benne az Iparművészeti Múzeummal és a Cambó-gyűjteménnyel.
-- Güell-palota (kat. Palau Güell): UNESCO Világörökség, 1885–1889 között készült Gaudí tervei szerint, Güell gróf megrendelésére. 1954 óta Színházi Múzeum, jelenleg restaurálás alatt áll.
-- Erotika Múzeuma
-- La Buqueria gyümölcs – és halpiac.
- Gótikus negyed (kat.Barri Gótic, sp. Barrio Gótico): a Mons Taber hegyén, a katedrális körül helyezkedik el:
-- Santa Eulália-katedrális (kat. Catedral de Santa Eulalia)
-- Nagy Királyi Palota (kat. Palau Reial Major)
-- Federico Marés Múzeum (kat. Museu Frederic Marés, sp. Museo Frederico Marés)
-- Fődiakónus Palotája, ma Levéltár
-- Katalán Kormány székháza (kat. Palau de la Generalitat)
-- Picasso-múzeum (kat. Museu Picasso)

Sants-Montjuïc:
- Placa d'Espanya: az 1929-es Világkiállítás helyszíne, Kongresszusi Központ és kiállítási pavilonok, az egykori Las Arenas bikaviadal aréna, José María Jujol szökőkútja.
- Montjuïc: Olimpiai Ring az Olimpiai Stadionnal (kat. Estadi Olímpic), Joan Míró Alapítvány, Görög Színház, Citadella (kat. Castell de Montjuïc), mely ma Hadtörténeti Múzeum.

Les Corts:
- Camp Nou: az FC Barcelona Stadionja, Francesc Mitjans alkotása.
- Pedralbes-kolostor.

Nou Barris, Sant Andreu, Sant Martí:
- Olimpiai Falu és Olimpiai Kikötő (kat. Port Olímpic)
- Forum 2004: új kongresszusi központ.
- Torre Agbar: 2001–2005, Jean Nouvel alkotása, irodaház a Glóries közlekedési csomópont mellett.

Parkok:
- Montjuic: A Montjuic hegyen sok látnivaló található, többek között az 1992-es nyári olimpiára épített Olimpiai Stadion. Fontos kulturális létesítmények: Katalán Nemzeti Múzeum (MNAC), Joan Miró Alapítvány, CaixaFórum, a Katonai Múzeum és a Fellegvár. A hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a tengerre és Barcelonára, ezt libegővel lehet megközelíteni.
- Ciutadella park: Itt tartották az 1888-as vásárt, azóta lett Barcelona híres vásárváros. A parkot a régi várhoz, a Citadellához építették, amit később lebontottak. További épületeket hoztak itt létre, mint például a Katalán Parlament székházát.

Strandok:
Barcelonában jelenleg 7 strand található, ezek közül a legismertebb a Playa de San Sebastián és a Barceloneta.

Kultúra:
Ünnepek:
Barcelona a spanyol nemzeti ünnepek mellett nagy számú hivatalos helyi ünnepeknek is helyet ad.
- Január 1.: Cap d'Any (szilveszter)
- Január 6.: Dia de Reis (vízkereszt)
- Május 1.: Festa del Treball
- Június 24.: Dia de Sant Joan (nagy ünnepségek, és tűzijáték)
- Augusztus 15: Mare de Déu d'Agost
- Szeptember 11.: Diada Nacional de Catalunya (Katalán Nemzetiségi Nap)
- Október 12.: "Fiesta de la Hispanidad" (Nemzeti Ünnep)
- November 1.: Tots Sants
- December 6.: Dia de la Constitució (A spanyol alkotmány napja)
- December 8.: Dia de la Puríssima
- December 25.: Nadal (Karácsony)
- December 26.: San Esteban (Karácsony)

Gasztronómia:
Katalóniában, úgy mint Spanyolország többi részén, négyszer étkeznek naponta. A reggeli általában áll egy erős kávéból áll(cortado), hozzá valami édes járul, például Churros vagy Cañas. Az ebéd, mint a legtöbb mediterrán városban, itt is délután 2-kor van. Sok éttermi látogató eszik a "Menu del Mediodia"-t, amely magában foglalja előételt, a főételt és a desszertet. A vacsora hétköznap általában este kilenckor kezdődik, hétvégén pedig este 11-kor.
Barcelonában számos étterem van, kezdve a hagyományos mediterrán konyhától a sushin át az egzotikus thai és brazil vendéglátóhelyekig. Különösen Eixampleban, Graciában, El Bornban és Sant Gervasiban találhatóak jó éttermek. Továbbá, Katalónia Európa egyik legnagyobb borvidéke, híres terméke a Penedes, a Priorat és az Alella.
A katalán konyha kifinomult és természetes, kevés köze van a dél-spanyolországi hagyományos konyhához (Madrid és Andalúzia), illetve Spanyolország északi partjához (Baszkföld, Galícia). Katalán konyha mediterrán, befolyásolja az olasz és a francia konyha. A fő összetevők helyi termékek, mint például az olívaolaj, a hal, a hüvelyesek, a fokhagyma, a rizs, tenger gyümölcsei és a Földközi-tenger térségében termő számos zöldség, mint például a cukkini, a padlizsán, a paprika, a paradicsom és vöröshagyma.
Katalán ételek:
-Escalivada: Grillezett zöldségek (paprika, paradicsom, padlizsán, cukkini), sok olívaolajjal és ecettel.
-Aioli: Fokhagyma majonézzel
-Pa amb tomàquet: Kenyér (Xapata), paradicsommal, fokhagymával és olívaolajjal
-Crema Catalana: A créme brulée katalán változata
-Paella: Alapvetően egy hagyományos valenciai étel, (rizs sáfrány, szárított paprika, különböző tenger gyümölcsei). Egy tipikus katalán változat szerint a puha rizst egy edényben tintahallal kell felszolgálni, így fekete (negre) színű lesz.
Barcelonában több mint 25 piac van, melyek öt vagy hat napon át vannak nyitva. A legnagyobb ezek közül a Mercat de la Boqueria a La Ramblan. Ez a piac állítólag a legszélesebb választékot kínálja a friss termékekből Európában. Itt egész évben nagy mennyiségű friss hal, tenger gyümölcsei, tintahal, rák, homár és kagyló van. Októberben sok gombát árulnak, melyet Barcelona környékén szedtek.

Média:
A legolvasottabb napilap a La Vanguardia - spanyol nemzeti napilap - melynek székhelye Barcelonában van. A város rendelkezik számos saját, népszerű és ingyenes újságokkal is, köztük megemlítendő a 20Minutos vagy a Que.
Barcelonában két helyi televízió is van (BTV és TD8). A város számos rádióadóval rendelkezik.

Oktatás:
Barcelonában van Spanyolország legnagyobb oktatási központja. A legfontosabb egyeteme az "Universitat de Barcelona". Ezen kívül népszerű még az Universitat Autònoma de Barcelona (UAB), az Universitat Politècnica de Catalunya, az Universitat Internacional de Catalunya és az Universitat Pompeu i Fabra. Ezen kívül vannak magánegyetemek is, mint például az "ESADE" és az "Universitat Ramon Llull.

Vásárlás:
Barcelona Európa egyik legnagyobb kereskedelmi központja. Sok bevásárlóközpont van a Gótikus negyedben, El Bornban, Eixampleban és Graciában. Még a távolabbi városrészekben is, mint Sarrià-Sant Gervasi, Sant Andreu, Sants és Les Corts, rengeteg üzlet várja a vásárlókat.
A Gótikus negyedben kisebb boltok találhatóak, mint például kerámia, spanyol és olasz elegáns ruhák, bőrkabátok, giccses emléktárgyak szakboltjai. Ugyanez vonatkozik El Born kerületre is. Az Avinguda Portal de l'Angel-n (magyarul: Portal de l'Angel sugárúton) nagy spanyol üzletláncok találhatóak, mint a Zara vagy a Mango. A Rambla de Catalunyán sok divatos és olcsó cipőüzlet van, a Placa de Catalunyán pedig egy neves áruház, az El Corte Inglés foglal helyet, amely legfelső emeletéről kilátás nyílik a térre és Passeig de Graciára.
Barcelonában található Európa egyik legnagyobb piaca, a Mercat de la Boqueria.
A nagyobb áruházak a hét hat napján, általában 10:00-21:00 vagy 22:00 között vannak nyitva. A szinte minden kisebb üzlet bezárt délután a spanyol szieszta idejére, ami 14:00 és 16:00 közé esik.

Múzeumok:
-Katalán Nemzeti Múzeum (kat. Museu Nacional d'Art de Catalunya, sp. Museo Nacional de Arte de Cataluña), rövidítve: MNAC, a világ egyik leggazdagabb román kori gyűjteménye, a Montjuic-on.
-Kortárs Művészetek Múzeuma (kat. Museu d'Art Contemporani de Barcelona, sp. Museo de Arte Contemporáneo de Barcelona), rövidítve: MACBA, a városközpontban.
-A Kortárs Kultúra Központja (kat. Centre de Cultura Contemporània de Barcelona, sp. Centro de Cultura Contemporánea de Barcelona), rövidítve: CCCB, a Raval városrészben.
-Joan Míró Alapítvány (kat. Fundació Joan Miró, sp. Fundación Joan Miró), a katalán festő remekeivel, a Montjuic–on.
-Picasso Múzeum (kat. Museu Picasso, sp. Museo Picasso de Barcelona), Picasso korai műveinek gyűjteménye a városközpontban.
-Antoni Tápies Alapítvány (kat. Fundació Antoni Tápies, sp. Fundación Antoni Tàpies), a festő alapítványi múzeuma az Eixample–n.
-Tudományos Múzeum (kat. Museu de la Ciència i de la Tècnica de Catalunya, sp. Museo de la Ciencia), jelenleg új néven: "CosmoCaixa", a Tibidabo lábánál.
-Barcelonai Történeti Múzeum (kat. Museu d'Història de la Ciutat), a Barceloneta negyedben, a kikötőben.
-Poble Espanyol, Spanyolország építészetét bemutató falumúzeum.

Színházak és filmszínházak:
A kulturális élet egyik központja az Avenida del Paralelo (kat. Avinguda Paralel), ahol a színpadi élet koncentrálódott, egyik legnevesebb épülete az "El Molino", a katalán Moule Rouge volt (2006 nyarán lebontották).
Barcelona rangos színpadai jelenleg a következők:
-Gran Teatre del Liceu, a tulajdonképpeni operaház, a Ramblákon áll.
-Teatre Nacional de Catalunya, a Katalán Nemzeti Színház, klasszikus előadásokat mutat be.
-Teatre Grec, a görög színház a Montjuich-on.
-Teatre Lliure, szabadtéri színpad, a legextrémebb, legvagánsabb darabok bemutatóit rendezik itt.
Az Eixample és a Ciutat Vella területén több színház is koncentrálódott, ezek a következők: Teatro Condal, Teatro Poliorama, Teatro Romea, Teatro Victoria, és az El Mercat de les Flors, ahol főleg zenei darabokat, komédiákat láthatnak nézői.
A hagyományos színház mellett mozikat is találunk nagy számban a fővárosban: Filmoteca de la Generalidad de Cataluña, Verdi Mozi, Méliès Mozi stb.

Sport:
Az FC Barcelona Spanyolország egyik világhírű labdarúgócsapata. A klub a spanyol labdarúgó-bajnokság kezdetétől megszakítás nélkül részt vesz az első osztály bajnoki küzdelmeiben. Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.
Barcelona második leghíresebb csapata az Real Club Deportivo Español, röviden RCD Espanyol. Saját stadionja is van, melyet Estadi Cornellà-El Prat-nak hívnak. 1997-től 2009-ig a klub hazai mérkőzéseit az Olimpiai Stadionban játszották ami a Montjuïc-hegyen található.
Barcelona sportos város. A strandok és a parkok gyakran tele vannak kocogókkal, korcsolyázókkal és a kerékpárosokkal. Minden év április-májusában Formula–1-es nagydíjat rendeznek Montmelóban, Barcelonától nem messze.

Olimpiai város:
Barcelona az 1992. évi nyári olimpiai játékok (XXV.) színhelye volt. A rendezvény a városban négy helyszínen zajlott mintegy 168 ország részvételével. A fő helyszín a Montjuic hegye volt, ahol kiépült az Anilla Olimpica, azaz Olimpiai Ring az egykori olimpiára szánt stadion felújításával. Ugyanezen a helyen áll még a San Jordí Sportpalota (kat. Palau Sant Jordí) és a Picornell Sportuszoda is, több más sportpálya kíséretében.

Közlekedés:
Tömegközlekedés:
Barcelona kiterjedt tömegközlekedési hálózattal rendelkezik. Mintegy 130 autóbuszjárat, 40 éjszakai buszjárat, 4 villamos vonal és 11 metróvonal van a városban. A magyar HÉV-ekhez hasonlóan Barcelonát és az agglomerációját több elővárosi vasút (Rodalies) köti össze. A taxik sárga-feketék, ezek különösen népszerűek az éjszakai közlekedésben.
A metróhálózatot folyamatosan bővítik. Jelenleg a 9-es és a 10-es metróvonal van építés alatt, elkészültük után közös szakaszuk körülbelül 50 km-es lesz és 52 állomással fog rendelkezni - így ez lesz Európa leghosszabb metróvonala. 2010-ben adták át az említett metróvonalak első részeit.
A legnagyobb belföldi és nemzetközi buszpályaudvar az "Estació del Nord". Ide érkezik és innen indul a Gironai repülőtéri busz is. A regionális buszok elsősorban a Placa de Catalunya és a Plaça Urquinaona buszállomásokról indulnak és érkeznek.

Vasúti közlekedés:
Barcelonában több vasútállomás is található. A legfontosabb közülük az Estación de Barcelona Sants, innen indulnak Spanyolország minden részébe a belföldi vonatok. Az "Estació de França" állomásról nemzetközi vonatok indulnak Párizsba, Zürichbe, Milánóba, Montpellierbe.
Az agglomerációban lévő településeket az úgynevezett Rodalíes vonatokkal lehet megközelíteni, melyek hasonlóak a magyar HÉV-ekhez. Ezek a vonatok az alábbi, föld alatti állomásokról indulnak: Passeig de Gracia, Placa de Catalunya, El Clot-Arago, Sant Andreu Comtal és Arc de Triomph.
Sants állomásról indulnak a spanyol nagysebességű vonatok (AVE), amelyekkel többek között Zaragozába, Madridba és Sevillába lehet utazni. Madrid és Barcelona között napi 11 vonatpár közlekedik, ​​a menetidő 2 óra és 38 perc. Emellett 15 olyan vonat is jár, ami több helyen is megáll, így több az utazási idő.

Repülő:
Barcelona saját nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, mintegy 15 km-re a városközponttól.
A repülőteret autóval, taxival, busszal (Aerobus és Nitbus) és vonattal (Rodalíes) lehet megközelíteni, mely "Sants Estació", "Passeig de Gracia" és "Estació de França" vasútállomásokkal teremt kapcsolatot.
Az új terminál építésekor 11.000 parkolót létesítettek. A repülőteret 2014-re metróval is meg lehet majd közelíteni.
Barcelonától mintegy 100 km-re található Reusban és Gironában is repülőtér.

Testvérvárosok:
- Montpellier (Franciaország), 1963.
- Rio de Janeiro (Brazília), 1972.
- Monterrey (Mexikó), 1977.
- Boston (USA), 1983.
- Köln (Németország), 1984.
- Montevideo (Uruguay), 1985.
- Rio Verde (Brazília), 1985.
- Sao Paulo (Brazília), 1985.
- St. Petersburg (Oroszország), 1985.
- Buenos Aires (Argentína), 1990.
- Mina (Libanon), 1991.
- Tanger (Marokkó), 1991.
- Trujillo (Peru) , 1991.
- Medellin (Kolumbia), 1992.
- Mexico City (Mexikó), 1992.
- Havanna (Kuba), 1993.
- Kobe (Japán), 1993.
- Ningbo (Kína), 1995.
- Algír (Algéria), 1997.
- Antwerpen (Belgium), 1997.
- Isztambul (Törökország), 1997.
- Santiago (Chile), 1997.
- Dublin (Írország), 1998.
- Gáza (Palesztina), 1998.
- Genoa (Olaszország), 1998.
- Marseille (Franciaország), 1998.
- Tel Aviv-Jaffa (Izrael), 1998.
- Athén (Görögország), 1999.
- Lima (Peru), 1999.
- Rosario (Argentína), 1999.
- Gyeonggi-do (Dél-Korea), 2000.
- Iszfahán (Irán), 2000.
- Sarajevo (Bosznia-Hercegovina), 2000.
- Valparaiso (Chile), 2001.
- Shanghai (Kína), 2001.
- Guangzhou (Kína), 2003.
- Seattle (USA), 2003.
- Casablanca (Marokkó), 2004.
- Lyon (Franciaország), 2004.
- Salvador de Bahia (Brazília), 2004.
- Torino (Olaszország), 2004
- Bogota (Kolumbia), 2005.
- Guayaquil (Ecuador), 2005.
- Puebla de Zaragoza (Mexikó), 2005.
- Quito (Ecuador), 2005.
- Chicago (USA), 2006.
- Dubai (Egyesült Arab Emírségek), 2006.
- Ostend (Belgium), 2006.
- Tetuan (Marokkó), 2006.
- Alexandria (Egyiptom), 2007.
- Budapest (Magyarország), 2007.
- San Salvador (El Salvador), 2007.
- Szingapúr (Szingapúr), 2007.
- San Francisco (USA), 2010.

Híres emberek:
Előadóművészek:
- José Carreras (Josep Maria Carreras i Coll), (Barcelona, 1946. december 5.) operaénekes, tenor
- Montserrat Caballé (Maria de Montserrat Viviana Concepción Caballé i Folc), (Barcelona, 1933.) opera-énekesnő, szoprán

Építészek:
- Antonio Gaudí i Cornet (Reus, 1852. június 25. – Barcelona, 1926. június 10.), katalán építész és szobrászművész
- Lluís Domènech i Montaner (1850–1923), katalán építész
- Josep Puig i Cadafalch (1867, Mataró-1953, Barcelona), katalán építész
- Josep Maria Jujol (Josep Maria Jujol i Gibert), (1879, Tarragona-1949, Barcelona), katalán építész
- Josep Maria Pericas, katalán építész
- Joan Rubió i Bellver (Reus, 1870. április 24. - Barcelona, 1952. november 30.), katalán építész
- Enric Sagnier i Villavecchia (Barcelona, 1858-Barcelona, 1931), katalán építész
- Salvador Valeri i Pupurull (Barcelona, 1873–1954), katalán építész
Josep Vilaseca i Casanovas (Barcelona 1848–1910), katalán építész
- Francesc Mitjans i Miró (1909, Barcelona), katalán építész
- Arata Isozaki (1931), japán építész
- Josep Lluís Sert i López, (Barcelona, 1902. július 1. - Barcelona, 1983. március 15.), katalán építész

Festőművészek:
- Ramón Casas i Carbó (Barcelona, 1866. január 4. - 1932, február. 29.) katalán festőművész és grafikus
- Santiago Rusinol festőművész és író
- Josep Triadó i Mayol (Barcelona, 1870–1929), katalán festőművész
- Antoni Tápies i Puig (Barcelona, 1923.december 13.), katalán festő- és szobrászművész
- Joan Miró i Ferrà (Barcelona, 1893. április 20. – Palma de Mallorca, 1983. december 25.); katalán festőművész, grafikus és keramikus
- Josep Maria Sert y Badía (Barcelona, 1876–1945), katalán festőművész.

Szobrászművészek:
- Eusebi Arnau i Mascot (Barcelona, 1864–1933), katalán szobrászművész.
- Josep Llimona i Bruguera (Barcelona, 1864 - Barcelona, 1934), katalán szobrászművész.
- Josep María Subirachs (Barcelona, 1927. március 11.), szobrász- és festőművész.

Más híres ember/ek:
Xavier Rubert de Ventós (1939–) katalán filozófus, politikus Barcelonában született, él és tanít